Október 26.-án egy átlagos napon és derült estén a Zselici Csillagparkhoz települtünk ki asztrofotózni egyet. A cél egy új és rendkívül erős, de kompakt rendszer tesztelése volt. Egy olyan rendszeré, amely nem érzékeny a felhőkre, nem kell a vezetéssel szenvedni, de mégis pontos. Az egészben csak egy hátrány volt. A rövid fókusz. Bár számos olyan objektum van, mely rövid fókusszal is lefotózható, ilyen például a Fiastyúk, és a környéki fluxusködök.
Összesen 80 darab 3 perces fénykép készült 200mm f3.2-es rekesszel natív ISO2000-en. Az új rendszernek annyi bizony… a szokványos ISO800 helyett, így rendkívül érzékeny és erős, de meglehetősen kényes is. Bármi bevilágítás komoly gradienst képes okozni. A felvételen egy sporadikus meteor is látható, mely a kilencedik expónál hullott bele a képbe, így fel lett dolgozva az is.
A nagy előnye egy ilyen rendszernek, hogy nem kell folyamatosan figyelni, ha a hőmérséklet csak minimálisan változik, akkor a fókuszt sem kell sűrűen ellenőrizni. Megy magától, addig lehet bármi mást csinálni. Például jót észlelni, további képeket készíteni, beszélgetni. A halszemoptikás felvétel egy különleges jelenséget is megmutat a “fejünk felett“. Nemcsak a Tejút látszik fantasztikusan, hanem az Állatövi Ellenfény - a Gegenschein is, mely meredeken emelkedik a Halak környékén a Pegazus csillagkép alatt.
…illetve valami radiatus felhőzet is keletkezett…
Az őszi estéken a Bika csillagkép már magasra emelkedik a látóhatár fölé. A lombok között szépen átsejlik. Arról a napról ez az utolsó fotó, amit készítettünk. A Bika csillagkép központi csillaga az Aldebaran, mely mellett gyakran elvonul a Hold, illetve a Nap is. Utóbbit természetesen nem láthatjuk a fényessége miatt. Eme “csillagjegy” egyfajta állatövi csillagkép, mely tartalmazza az ekliptika vonalát. Tehát nemcsak a főbb égitestek, hanem a bolygók is ezen vonulnak.
Végül az éjszaka második felében hirtelen adta fel az égbolt magát és jöttek a felhők. De azelőtt páratlan átlátszóság volt.
