2016. szeptember 22., csütörtök

Méretek

Szeptember utolsó éjszakái rendkívül jó égbolttal teltek el a Zselicben. Az érdekesség bennük, hogy egyik nap igen rossz átlátszóság volt, másnap pedig minimum 4,5-ös (az 5-ös skálán). Az égbolt annyira tiszta volt, hogy a csillagok fénye már egyfajta derítést adott a tájnak.

Ősszel egy nem akármilyen szezon kezdődik el. Egy olyan jelenséget lehet megfigyelni, amely csak a legnagyobb sötétségben, és a legtisztább éjszakákon látható, fényszennyezéstől távol. Az úgynevezett Állatövi ellenfény ősz környékén kezd el emelkedni délkeleten és delelni egyre magasabban. Ez egy olyan jelenség, amelynél a bolygóközi port szórja a nap fényét, ráadásul a nap ellenpontján sűrűsödés tapasztalható ebben. A fénye annyira diffúz és halvány, hogy a Tejút fénye képes elnyomni azt (!!!). Ezért a legjobb időszak az ősz és a tavasz a megfigyelésére. Télen úgyszintén a Tejút téli régiójában tartózkodik, ezért akkor sem lehet megfigyelni. Viszont amikor a Halakban , vagy tél végén az Oroszlánban tartózkodik, akkor észre lehet venni.
A felvételen pont felettem látszódik egy halvány derengés, amelynél pont emelkedett az Állatövi Ellenfény (Gegenschein). A fotó egyfajta panorámakép, amely 20 felvételből áll össze, egyenként 24mm-en ISO10000-el és 10 másodperccel, f1.8-on. A képnek a Méretek címet adtam, ugyanis akárhogy nézzük, de pokolian nagy a Tejút. Egyszerűen a néző fölé magasodik, érzékeltetve azt, hogy mennyire apróak vagyunk a világegyetemben.

2016. szeptember 16., péntek

A Pacman köd - NGC 281

A Pacman köd - NGC 281
Egy ékkő a Cassiopeia csillagképben.

Eme extrém mély asztrofotót kilenc (!!!) éjszakába került elkészíteni, és további egy hét volt a feldolgozás folyamata.

A képen látható csillagköd az NGC 281-es katalógusszámot viseli, de egyszerűbb Pacman ködnek hívni, hiszen úgy is néz ki (ami a kompozíciót is ihlette). A csillagköd területe különösen trükkös, ugyanis a megszokott Hidrogén-alfa mellett nagymértékben tartalmaz Hidrogén-bétát is ami a kékeslilás színét adja.

Maga az objektum tőlünk 9000 fényév távolságban fekszik, tehát pokolian messze, a Cassiopeia csillagkép irányában. Amilyen távol van, olyan nagy is. Látszólag akkora méretű, mint a Telihold, ám természetesen halvány. Közepes méretű távcsővel egy színtelen foltként tűnik elő. Látszó átmérője valójában kb 45-50 fényév, tehát hatalmas.



A felvétel elkészítése sok időt igényelt. Ám a feldolgozás menete sem telt gyorsabban. Összesen 35 Gigabyte helyet igényelt a fit fájlok átlagolása, normalizálása, kalibrálása, illesztése stb.

Egy fotó 480 másodpercig készült f4-es (fix) fényerő mellett, ISO800-on és 800mm-en. Tehát egy távcsőnek mind a 9 éjszakán végig pontosan kellett céloznia. Erre az augusztus végi éjszakák lehetőséget adtak. Sokszor volt derült és szép éjszaka.

Az objektum elemzése:


Bok globulák és a HD 5005-ös csillag:

Ami fontos, az a csillagköd színe. Ugyanis nagymértékben tartalmaz Hidrogén-bétát is. A H-béta emissziója 486 nanométer… a Halfa 656 nanométerével szemben, tehát a vörösesből inkább a lilásba megy a színe. A csillagköd közepén lévő HD 5005-ös csillag ionizálja és fénylésre készteti a csillagköd belső részét.A Bok globulák a kicsiny fekete felhőcskék, amelyekből később csillagok születnek, ahogyan a felhő összeomlik. Olyan sűrűek, hogy nem képes se a háttérfény, se csillagfény áthatolni rajtuk.

Porködök:
Legtöbben úgy fotózzák le a Pacman ködöt, hogy maga a csillagköd látszódik, de a háttér csak egy egyöntetű feketeség. Nos a technikával hosszú expozíciókat készítettem, amelyből ráadásul sok is volt. Ennek a lényege, hogy egy adott 8 perces képen több információ gyűlik össze, mint egy 5 percesen, valamint minél több kép készül, annál “mélyebbre” lehet hatolni az objektumba / annál több információt ki lehet szedni belőle.

Ennél a fotónál az elsődleges cél a halvány részek előcsalogatása volt, és ez a csillagköd sincs egyedül. Akárcsak az Írisz köd, a Pacman köd környékén is poros a világűr. A porködökhöz meg sok fénykép kell hosszú záridővel vagy nagy fényerővel.

A Teremtés oszlopaihoz hasonló képződmények:
Ezeket az oszlopos porcsóvákat maga a csillagszél egyszerűen erodálja. Néhol megmarad és a Sas ködben ismert Teremtés oszlopaihoz hasonló porfellegeket hozva létre. Hasonlóan a Bok globulákhoz, itt is csillagok keletkeznek majd idővel.

Egy előtte-utána fotó:
Maga a nyers kép is sok információt tartalmaz, de a fotók feldolgozása és az információ kinyerése sok ilyen fotót igényel.

A felvétel elkészítése számos kalandot is tartogatott és érkezett bőven segítség egy maroknyi asztrofotós csapattól, akik a Zselicbe járnak ki fotózni. Tőlük számos olyan segítséget kaptam, amelyek nélkül ez a kép nem készülhetett volna el így. A fotózás közben nyest akarta megnézni a rendszert, illetve volt már "avató" kertiparti is, de érkezett hirtelen záporeső, amely hamar kivédésre került.